JEGYZŐKÖNYV
az OMBKE választmányának 2002. december 2-i üléséről

 

 

A választmányi ülés helye: Budapesten a MOL Rt. székháza tanácstermében.
Időpontja: 2002. december 2. 13.00 óra
Szavazati joggal rendelkezők száma 34, ebből jelen van 27 fő (a mellékelt jelenléti ív szerint).
Tanácskozási joggal résztvevők száma: 11 fő.
A választmányi ülést Dr. Tolnay Lajos elnök vezette.

Dr. Tolnay Lajos elnök megnyitja az ülést és üdvözli Hernádi Zsoltot, a MOL Rt. elnök-vezérigazgatóját, mint a 110 éves OMBKE egyik legnagyobb pártoló tagjának vezetőjét. Megköszöni, hogy a MOL Rt. helyt adott az OMBKE választmányi ülésének és felkéri Hernádi Zsoltot, hogy (a választmányi ülés első napirendi pontjaként) a MOL Rt. stratégiájával kapcsolatos előadását tartsa meg.

1. napirendi pont: a MOL Rt. stratégiája

Hernádi Zsolt felhívja a figyelmet, hogy az OMBKE választmánya az első szakmai fórum, ahol a MOL Rt. stratégiáját ismerteti.

Az előadást követően kérdések és hozzászólások hangzanak el, többek között:

Dr. Szabó György: A gázellátási törvényben az egyesület tudna segíteni. A magyarországi szénhidrogénipar sikere a szabályozáson áll, vagy bukik. A törvények előkészítésben felajánlja a közreműködést. Példaként felhívja a figyelmet, hogy a készülő törvényben a „közüzemi kereskedő” fogalma nem jó.
Dr. Tóth István: Honnan tudja a MOL Rt. kétszeresére növelni a kőolajtermelését? Mi a helyzet az esetleges fuzionálásokkal?
Ősz Árpád: A MOL Rt. eddig is támogatta az egyesületet és anyagilag biztosította a BKL Kőolaj- és Földgáz lap megjelenését. Kéri, hogy a MOL Rt. jelöljön ki egy személyt, aki tartaná a kapcsolatot a lapokkal, hogy ebben a lapban minél több olyan cikk, híranyag és állásfoglalás jelenjen meg, mely a MOL Rt. célkitűzéseit, érdekeit szolgálja. Felveti, hogy korábban a MOL Rt. egységeinél megünnepelték a Szent Borbála napot. Javasolja, hogy a jövőben is adjon ehhez a MOL Rt. lehetőséget, ill. támogatást.
Dr. Tolnay Lajos: Az orosz tőkével való kapcsolatokról kérdez. Az egyesület segíthet a nemzetközi kapcsolatokban is.
Hernádi Zsolt a kérdésekre részletes választ adott. Köszöni az egyesület segítő felajánlkozását a törvények előkészítésében és más ügyekben. A BKL Kőolaj és Fölgáz lappal az együttműködésre Székely Péter műszaki titkárt jelölte ki.
Dr. Tolnay Lajos megköszöni Hernádi Zsolt előadását és átadja az egyesület ajándékát.
Dr. Tolnay Lajos elnök megállapította a határozatképességet. Bejelenti, hogy a meghívóban meghirdetett napirend annyiban változik, hogy Dr. Böhm József váratlan egyetemi elfoglaltsága miatt a választmányi ülésen nem tud részt venni. Ezért az általa előadandó napirendet egy későbbi választmányi ülésre halasztjuk.
Szavazásra teszi fel a napirendet, melyet a választmány egyhangú szavazással elfogad ( a napirendet a meghívó tartalmazza).

Dr. Tolnay Lajos bejelenti, hogy a legutóbbi választmányi ülés óta két tiszteleti tagunk hunyt el:
Dr. Tóth Miklós aranyokleveles bányamérnök és a napokban 78 éves korában hunyt el Egerszegi János okl. kohómérnök.

Az elnök egy perces néma tiszteletadást rendelt el.

2. napirendi pont: az Érembizottság előterjesztése a 2003. évi küldöttgyűlésen átadandó egyesületi kitüntetések keretszámaira.
Előterjesztő: Kovács Loránd, az Érembizottság vezetője

A napirend tárgyalása előtt Dr. Tolnay Lajos elnök bejelenti, hogy a salgótarjáni küldöttgyűlés határozata alapján kezdeményezte a gazdasági miniszternél, hogy a Szent Borbála érmet kohászok is kaphassák. Ennek alapján december 4-én Dunaújvárosban a közös bányász-kohász központi Borbála napon az egyesület érembizottságának előterjesztése alapján már öt fő kohász és öt fő bányász, tehát összesen tíz fő kaphat Borbála érmet OMBKE előterjesztés alapján. Korábban az OMBKE csak 2-3 fő bányászra tehetett előterjesztést.

Kovács Loránd: Az Érembizottság a 2003 májusában megtartandó küldött gyűlésen kiosztandó egyesületi érmek egyes szakosztályokra jutó keretszámára a 2002 évivel megegyező javaslatot tesz, melyet a kiosztott táblázat tartalmaz (jegyzőkönyvhöz mellékelve). Tisztelteti tagokra is lehet javaslatot tenni. 2003-ban legfeljebb négy új tiszteleti tagot lehet megválasztani.

Dr. Tolnay Lajos elnök szavazásra teszi fel a szakosztályokra jutó érmek számát. A választmány az érembizottság javaslatát egyhangú szavazással elfogadta (V. 9/2002 sz. határozat).

3.napirendi pont: Az Alapszabály Bizottság tájékoztatója az Alapszabály módosítására beérkezett javaslatokról, észrevételekről.
Előterjesztő: Dr. Tóth István, az Alapszabály Bizottság vezetője

Dr. Tóth István: A 90. és 91. Küldöttgyűlés óta számos írásos és szóbeli javaslat érkezett az Alapszabály Bizottsághoz, melyet a Bizottság értékelt és szelektált. Az ennek alapján összeállított módosítási javaslatokat megküldte a helyi szervezetek vezetőinek és a szakosztályok vezetőinek. A megküldött szövegre számos írásos észrevétel érkezett, melyek kiértékelése folyamatban van. Ha az egyesület az Alapszabályon változtatni akar, azokat a 2003. évi küldöttgyűlésnek kell jóváhagynia, hogy már annak megfelelően történhessék a 2004. évi tisztújító küldöttgyűlés előkészítése.

A változtatás fontosabb, kiemelendő témái:

– Felmerült, hogy az egyesület kezdeményezze a „kiemelten közhasznú” minősítés bejegyzését a bíróságtól. Ez előnyös lenne, de alaposan meg kell fontolni, hogy az egyesület jogi szempontból megfeleljen a bírósági elvárásoknak, nehogy elutasításra kerüljön.
Ebben a témában fel kell kérni a Választmány Jogi Bizottságát, hogy vizsgálja meg a lehetőségeket.

– Mivel az egyesület vezető tisztségviselői igen elfoglaltak ezért megfontolandó, hogy az Alapszabályban csak évi két választmányi ülés legyen kötelezően előírva. Ez az, amit a bíróság megkövetelhet. Az Alapszabályban megkövetelt választmányi funkciók ellátására ez elegendő is lenne. Ettől függetlenül az éves munkatervben, a bíróság által megkövetelt ülésen felül szükség szerint további ülések tervezhetők, tehát a gyakorlatban megtarthatjuk az évenkénti négy ülést.

– A szakmáinkban a nagy vállalatok helyett egyre több kis gazdasági szervezet jött létre. A támogató gazdasági vállalkozásokkal szerteágazóbb kapcsolatrendszer jött létre. Ezért célszerű lenne, hogy a kapcsolatokat ápoló szakosztályok elnökei az egyesületen belüli szerepüket tükröző ranggal is rendelkezzenek és egyúttal az egyesület alelnökei is lennének.

– A napi gazdálkodási, pályázati munkában elengedhetetlen, hogy az egyesület operatív vezetésében felelősséget vállaló személyek képviseleti jogát az alapszabály is tartalmazza. A partnerek megkívánják az aláírási címpéldányok meglétét. Az elnök eseti megbízása, vagy az ügyrendi szabályozás ugyanis aláírási címpéldány készítéséhez nem elegendő.

– Ha az Alapszabályon változtatunk, akkor az időközben felmerült nem koncepcionális jellegű, de finomítást érdemlő kérdésekben is ki kell használni a lehetőséget a módosításra.

A Bizottság jelenlegi beszámolójában csak a munka mentére vonatkozó tájékoztatásról van szó, ezért most nem kell határozni, de várunk minden további javaslatot, észrevételt, iránymutatást.

Dr. Tolnay Lajos: Az Alapszabály Bizottság tájékoztatója is igazolja, hogy helyesen jártunk el akkor, amikor nem bonyolódtunk bele a korábban nem kellően előkészített módosításokba. Kell idő a javaslatok érlelésére, kidolgozására.

Dr. Szabó György: Szóvá tette, hogy az elnök és az alelnökök közti munkamegosztásban voltak félreértések, melyek azonban időközben tisztázódtak. Nem tartja jónak és sérelmezi a javaslatnak azt a kitételét, hogy az alelnöki rendszer nem vált be.

Dr. Tolnay Lajos: Egyetért azzal, hogy az egyesület elnökét szakmai kérdésekben a szakosztályok elnökei helyettesítsék. Munkájában eddig is ezt az elvet követte. A szakosztályok elnökeinek adjuk meg a rangot.

Dr. Takács István: A választmányi tagok helyettesíthetőségével kapcsolatban egy éve már lefolytattuk a vitát. Választmányi ülés még nem volt határozatképtelen. A főszerkesztőknél hagyjuk meg a szakosztályok kompetenciáját. Nem tudja miért kellene 2003-ban változtatni az alapszabályon, mikor csak 2004-ben lesz tisztújítás.

Dr. Pataki Attila: A választmányi tagok helyettesíthetőségére nem kell módot adni. Csak olyan személy vállaljon ilyen tisztséget, aki részt vesz az üléseken. Csak tartós távollét esetén lehet csak járható út a helyettesítés.
Az anyag nem tér ki arra, hogy miért nem vált be az alelnöki gyakorlat.
Nem jó kifejezés ” a szakosztályok súlyának megerősítése”. Az OMBKE ugyanis nem a szakosztályok úniója, hanem az egységes egyesület a szakmai kérdésekben a munkáját szakosztályokra tagolódva végzi. A szakosztályi autonómia már ma is túldimenzionált. Egyesületi egységre kell törekedni! Tulajdonképpen lehetne két szakosztály is: bányász és kohász.
Évente két választmányi ülés előírása elegendő. Szükség esetén lehet többet is tartani.

Dr. Lengyel Károly: Az Alapszabállyal kapcsolatban most elmondott észrevételeket érdemes lett volna leírni és elküldeni az Alapszabály Bizottság részére. Észre kell venni, hogy az utóbbi időben a kisközösségek ereje nőtt meg. Ezt követnie kell a szabályozásnak is. A szakmai oktatás kérdése igen fontos feladat. Ezzel foglalkozott a MÖSZ is. A MTESZ által akkreditált tanfolyamokat ki kel egészíteni a bányászat és kohászat igényeivel.

Katkó Károly: A most előterjesztett bizottsági beszámoló igen alapos – a korábbiakhoz képest sokkal alaposabb- előkészítéssel készült. Úgy érzi, hogy a Választmány eddigi munkájában is az egységes egyesületi szemlélet uralkodott, de az egyesületen belüli tevékenységek szakosztályonként történnek.

Dr. Tardy Pál: Támogatja, hogy a szakosztály elnököknek legyen meg a rangja kifelé és kapjanak alelnöki. címet. A külföldi példákhoz hasonlóan a pastpresident(exelnök), mint az egyesület ügyeit már bizonyítottan jól intéző tisztségviselő helyettesítse az elnököt, annak akadályoztatása esetén.

Dr. Tolnay Lajos: Figyeljünk arra, hogy más ügy az egyesület stratégiája és megint más az Alapszabály kérdése. Mindkettő fontos, de nem azonos. Most az Alapszabályt tárgyaljuk és nem a stratégiát. Az Alapszabálynak csak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a stratégia megvalósítását a későbbiekben ne akadályozza. A szakoktatás kérdése igen fontos a szakmáinkban. A szakoktatási tevékenység tehát kerüljön bele az Alapszabályba. Ez még nem azt jelenti, hogy holnap már azonnal tudunk ezzel a kérdéssel eredményesen foglalkozni. Felkéri Dr. Lengyel Károly főtitkárhelyettest, hogy – arra alkalmas egyesületi tagok segítségével- gyűjtse össze a szakoktatás problémáit és tegyen javaslatot az előrelépésre.

Az akkreditációhoz felajánlja a korábbi funkcióiból is eredő segítséget.
Az OMBKE-nek több irányban nyitni kell és ennek feltételeit az Alapszabályban biztosítani szükséges.

Dr. Tóth István: A vita nagyon tanulságos és hasznos a további munka menete szempontjából. Eddig is számos vélemény érkezett. Minden módosítandó szabálynál volt többféle vélemény. A Bizottság megkísérelte a szélsőséges javaslatok elhagyásával a „középutat” megfogalmazni. Az Alapszabály módosítását azért kell a 2003. évi küldöttgyűlésen elfogadtatni, mivel hatása lehet a 2004. évi tisztújításra is és akkor már eszerint kell a tisztújítást előkészíteni. Az egyesületen belül a szabályok egységesek kell legyenek. Ezért a lapszerkesztők kérésében is egységes szabályozás kell. Nemcsak a Bányászati és a Kőolaj Szakosztály van, hanem a BKL Kohászat szakosztályai is, mely négy szakosztályt érint. Nem lehet minden lapra külön szabályt alkotni. Természetesen minden kezdeményezés és vélemény a szakosztályokra épít. A szakosztály elnökök alelnöki címmel való felruházásával a Bizottság nem a jelenlegi alelnököket kívánta értékelni. Elnézést a szerencsétlen fogalmazásért, de az is csak egyes javaslattevőktől ered. Egyedül és kizárólag csak arról van szó, hogy a szakosztályok elnökeinek kívánnak nagyobb rangot adni kifelé. Más egyesületeknél ugyanis a szakosztályi elnök nem egy rangot adó funkció, mint nálunk. A szakoktatási tevékenységet az Alapszabályba be kell tenni. Volt olyan vélemény is, hogy a három évenkénti tisztújítást négy évre változtassuk. Ezt személyes elnöki tapasztalata alapján sem javasolja, mivel egy tisztségre valakit újra lehet választani és hat év éppen elegendő egy társadalmi munkában ellátott tisztség ellátásra.

Dr. Szabó György: Mi történik akkor, ha lemond valaki?

Dr. Tóth István: Ez a kérdés, mint sok más egyedi eset sincs külön szabályozva. Mindig az adott konkrét esethez kell az Alapszabály adta keretek között igazodni és végszükség esetén még küldöttgyűlés is összehívható. Az Alapszabály Bizottság az itt elhangzott és még beékezett észrevételek alapján a Választmány, illetve a tagság elé terjeszti a végleges javaslatát 2003 februárig.

Dr. Tolnay Lajos: Az Alapszabály Bizottság folytassa a munkáját! Jó lenne ha az itt elhangzottak írásban is megjelennének. Lényeg, hogy az egyesületnek is alkalmazkodni kell a megváltozott külső körülményekhez.

4.napirendi pont: Tájékoztatás az OMBKE pénzügyi helyzetéről, felkészülés a 2003. évi terv készítésére.
Előadó: Dr. Gagyi Pálffy András ügyvezető igazgató
Felkért hozzászóló: Molnár István, az Ellenőrző Bizottság elnöke

Dr. Gagyi Pálffy András: Az egyesület 2002. november végén, vagyis naprakész pénzügyi helyzetét, illetve a költségvetés teljesítésének állását a kiosztott táblázatok szemléltetik. A 2002. évet az egyesület nyereséggel fogja zárni és kb. két hónapra előre a likviditással nem lesz probléma. 2003. február lesz a likviditás szempontjából kritikus.

A tervezett egyéni tagdíjaknak több mint 95 százalékát a tagdíjemelés ellenére a tagok befizették. Ezt segítette, hogy minden tag személyre szóló levelet és csekket kapott. Októberben újra felszólítottuk a nem fizető tagokat és ez alapján 700 ezer forint tagdíj került pótlólagosan befizetésre december 1-ig. A többszöri felszólítás azonban növeli a postaköltségeket. A pártoló tagvállatok esetében az előző évhez képest csökkentek a befizetések, különösképpen a célszámokra irányuló laptámogatások. Költség fedezet hiányában 2002-ben mindhárom lapnak csak 5-5 száma jelent meg. A központi költségek összességében közel időarányosan teljesültek.

A szakosztályokra bontott tervteljesítéseknél látszik, hogy az egyes szakosztályok között aránytalanságok vannak. A bemutatott adatok év végéig még változnak a szakosztályok által rendezendő év végi rendezvények, a decemberi közös költségek és a még megjelenő lapok költségkihatásai következtében.

A kiosztott anyag a 2003. évi tervkészítéshez segédletként szolgál. A 2003. évi tervhez szükséges adatokat a szakosztályok január végéig adják meg. A létszámtervet január közepéig kell egyeztetve véglegesíteni. A szakosztályok megkapták azok névsorát, akik 2001-ben sem fizettek tagdíjat. Ők kikerülnek a tervlétszámból ( 2003-ban már lapot sem kapnak) és a szakosztályoknak kell állást foglalniuk, hogy törlendők-e véglegesen a tagnévsorból?

A Választmánynak határozni kell viszont a tagdíj kérdésében. Bár a jövő évi költségvetést segítené, de mégsem szükségszerű a tagdíj emelése. A tagdíjfizetési fegyelemre kellene inkább továbbra is nagyobb súlyt helyezni.

A Fémkohászati Szakosztály javasolta, hogy a jövőben kísérljük meg a szakképzési hozzájárulást mint vállalati támogatási lehetőséget is igénybe venni. Ez ugyanis a vállalatok egyébként is kötelező befizetéseiből erednének. Mivel jelenleg az egyesület tevékenységi körében egyelőre nem szerepel a szakoktatás, ezért a MTESZ közbejöttével lehetne a szakképzési hozzájárulásból részesülni. A Választmány tagjai megkapták a MTESZ akkreditációs listáját. 2003-ban ezen szakmák oktatására lehet vállalkozni, illetve szakképzési támogatást elfogadni.

Molnár István, az Ellenőrző Bizottság elnöke: Az Ellenőrző Bizottság év közben rendszeresen és folyamatosan vizsgálja az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket. Az EB az ügyvezetés törekvéseivel egyetért.

Podányi Tibor: Nem ért egyet azzal, hogy 2003-ban nem emelünk tagdíjat. Ez ugyanis azt fogja eredményezni, hogy jövőre egy lépésben nagyobb tagdíjemelésre kényszerülünk.

Kovacsics Árpád: Bár ez kevésbé népszerű, de meggondolandó, hogy a fokozatos kis tagdíjemelés mellett döntsünk és. kb. 5%-os tagdíjemelést vállaljunk fel.

Petrusz Béla: Ahhoz, hogy az egyesület a szakképzési hozzájárulásból részesülhessen, nem szükséges a kiemelt közhasznúság megszerzése.

Dr. Gagyi Pálffy András: A szakképzési hozzájárulásból akkor részesedhetünk, ha az Alapszabályba felvesszük a tevékenységi körbe a szakoktatást és akkreditációt szerzünk; addig csak a MTESZ közbejöttével. Ehhez nem kell a kiemelt közhasznúság. A kiemelt közhasznúság megszerzésének feltétele lehet viszont a szakoktatás, mint állami feladat átvétele.
Ha a Választmány a tagdíjemelés mellett dönt, akkor ezt most kell megtennie, hogy januárban kimehessenek a csekkek.

Dr. Tolnay Lajos szavazásra teszi fel a tagdíjemelés ügyét.

A választmány 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett az egyéni tagdíjakat 200 Ft-tal megnövelve éves szinten 5000 forintban állapította meg. A nyugdíjasok tagdíja értelemszerűen 2500 Ft. A 70 éven felüliek és a diákok továbbra is évi 500 forintot fizetnek.(V. 10/2002 sz. határozat).

5. napirendi pont: Főtitkári tájékoztatás az előző választmányi ülés óta eltelt idő eseményeiről és az aktuális kérdésekről.
Előadó: Kovacsics Árpád főtitkár

– Az előző választmányi ülés óta eltelt idő nagyrendezvényei:
Bányászati Szakigazgatási Konferencia Balatongyörökön
Bányász-Kohász-Erdész találkozó Sopronban
„A magyar bányászat és kohászat az EU csatlakozás előtt” konferencia a Hungexpon
ICSOBA konferencia Bécsben
Knappen und Hüttentag Arnoldsteinben
Clean Steel nemzetközi konferencia Balatonfüreden
Vaskohászati Konferencia Siófokon
Kőolaj- és Gázipari Vándorgyűlés Balatonfüreden
50 éves az Öntészeti Szakosztály
Selmeci Szalamander és kapcsolódó ünnepségek

– A soproni Bányász-Kohász-Erdész találkozón a vártnál kisebb volt a részvétel. A következő találkozót Miskolcon tervezzük megtartani.

– A Selmecbányán megtartott ünnepélyes választmányi ülés alkalmával felmerült, hogy az OMBKE megalakulásának helyszínén, az épület falán magyar nyelvű táblát is el kellene helyezni. A Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága vizsgálja meg a lehetőségeket.

– A választmányi tagok adományaiból a selmeci Honvédszobor felújítása elkészült, melyet a szalamander alkalmával méltó körülmények között felavattunk.

– A Múzeum krt.-i ingatlant a korábbi választmányi határozatok alapján októberben bérbe adtuk három éves opcióval egy nyelviskolának. (Bérleti díj: 200 ezer Ft/ hó + rezsi )

– Küldöttgyűlési határozat alapján kezdeményeztük, hogy a központi állami Borbála ünnepség a bányászok és kohászok közös ünnepe legyen. A Dunaferr Rt. és a Dunaújvárosi Szervezet ez évben felvállalta házigazda szerepét. Kezdeményeztük a Gazdasági és Közlekedési Miniszternél, hogy kohászok is kaphassanak Szent Borbála érmet. A miniszteri rendelet módosítása évente öt kohász részére ad lehetőséget Borbála érem miniszteri kitüntetés adományozására. Az OMBKE öt fő bányászra és öt fő bányászra tehetett javaslatot. A Szent Borbála érem kohász változata az OMBKE költségéből elkészült. A jövőben ki kell alakítanunk a Borbála éremre a javaslatok előterjesztésének menetrendjét, mivel a miniszteri rendelet szerint a Borbála éremre egyeztetett javaslatot kell tennünk a szakmai szövetségekkel és az illetékes szakszervezetekkel.

– Elkészült a négy nyelvű ( magyar, angol, német, svéd) kohászati értelmező szótár. Az Interneten a www.metallingua.com című honlapon hozzáférhető.

– Ősz Árpád javasolta az előző választmányi ülésen, hogy készüljön asztali zászló. Egy példánya elkészült, melyet bemutatunk. További zászlók készíthetők. Ára 20 ezer forint.

– Az OMBKE december 3-án aláírja az Erdélyi Magyar Tudományos Társasággal a korábbi együttműködési szerződés meghosszabbítását. Az aláírt szerződés másolatát a választmányi ülés jegyzőkönyvéhez csatoljuk. Kérjük a szakosztályokat és szakbizottságokat az együttműködés ápolására.

Dr. Tóth István: Az egyesület rendezvényeit olyanok végezzék, akik értenek hozzá. A soproni találkozó rosszul szervezett volt. A Bányászati Múzeum rosszul szervezte a találkozót, melyet csak az egy időben rendezett Bornapok mentett meg.

Dr. Tardy Pál: Mint a MTESZ alelnöke találkozott a közelmúltban a Kárpát medence műszaki egyesületeinek képviselőivel. Az egyesület részéről Dr. Fazekas János és Dánfy László is jelen volt. Elhatározták, hogy megalakítják a Kárpát medence mérnökszövetségeinek szervezetét.

Dr. Tóth István: Már működik egy Közép Európai Mérnök Szövetség. Ez nem okoz ütközést a Kárpát medencei szövetséggel? Dr. Tardy Pál: A Kárpát medencei szövetség a magyar egyesületek szövetsége.

Dr. Tolnay Lajos: A soproni találkozó tanulságait figyelembe kell vennünk. Sopron már nem adja azt a befogadó környezetet, melyre emlékezni szeretnénk, ezért a város nem érezte magáénak a találkozót. Ez nem a Bányászati Múzeum hibája. Az egyesület is segített a találkozó lebonyolításában a Múzeumnak. A következő találkozó Miskolcon célszerűbb, ha 2004-ben lenne.

Dr. Pataki Attila: A soproni találkozó enervált volt. Csupán 60 erdész vett részt. A jövőben a rendezvényt a fesztivál jellegtől szakmaiság felé kell eltolni. Legyen baráti találkozó.

Dr. Gagyi Pálffy András: A találkozót 2004-ben a tisztújító küldöttgyűléssel együtt célszerű megtartani. Ha a találkozót a tisztújító közgyűlésekkel együtt rendezzük, ezzel felelevenítjük azt a korábbi szokást, amikor a közgyűlések kisebbfajta ünnepéllyel párosultak. A ritkább, de jól előkészített rendezés a külföldiek részvételét is lehetővé teszi.

Dr. Tolnay Lajos elnök szavazásra teszi fel a B-K-E találkozó kérdését. A választmány egyhangú szavazással úgy dönt, hogy a következő Bányász-Kohász-Erdész találkozót 2004-ben Miskolcon kell tartani a tisztújító küldöttgyűléssel együtt. (V. 11/2002 sz. határozat)

Dr. Sohajda József: Az elmúlt időben két nagy rendezvénye volt az Öntészeti Szakosztálynak: a Szakosztály megalakulásának 50 éves évfordulója, és az Öntödei Múzeum nemzetközi kiállítása. Megalakult az öntész szakma regionális csoportja, mely a napokban tartja megbeszélését.

6. napirendi pont: Egyebek

Kovacsics Árpád: – Az OMBKE 110 éves évfordulója alkalmával összeállt egy kézirat, mely az egyesület 110 évének legfontosabb mozzanatait, adatait, dokumentumait és tagjaira vonatkozó információkat tartalmazza. Egyúttal tartalmazza a 110 éves évforduló kapcsán Selmecbányán elhangzott magyar és külföldi előadásokat. A tartalomjegyzéket a választmányi tagok megkapták. Ha van ehhez észrevételük, akkor azt adják meg.

– Javaslatokat kérünk a 2003 májusában tartandó Küldöttgyűlés helyszínére. Ha nincs olyan jelentkező, aki a rendezés költségeiből is vállal magára, akkor Budapesten tartjuk.

– A szakosztályok adják le 2003.január 15-ig a 2003. évi rendezvénytervüket.

Ősz Árpád: A vándorgyűlést követően a Kőolaj-Földgáz és Vízbányászati Szakosztályon belül szervezeti változás volt. Létrejött a Gázszállítási szakcsoport, melyben 9 régi és 22 új tag van Beregdaróctól Mosonmagyaróvárig. Újra szervezték a Szakosztály budapesti helyi szervezetét is. A 25. Vándorgyűlés sikeres volt. 65 előadás hangzott el. 18 országból 40 külföldi résztvevő volt jelen

* * *

A választmányi ülés végén Dr. Tolnay Lajos elnök átadja Dr. Éva András okl. kohómérnöknek az ICSOBA 25 éves jubileumi érmet, melyet Bécsben nem tudott átvenni.

A jegyzőkönyvet összeállította: Dr. Gagyi Pálffy András